Ha valaha is jártunk menhelyen, észrevehettük, hogy a fekete kutyák sokkal nagyobb arányban maradnak gazdátlanul, mint világosabb színű társaik. Ez a jelenség világszerte megfigyelhető, és komoly problémát jelent az állatmentők számára. De vajon mi ennek az oka? Miért viszolyognak általában az emberek a fekete szőrű kutyák örökbefogadásától? A válasz a pszichológia és a kultúra mélyrétegeiben keresendő.
A „fekete kutya szindróma” – Egy létező jelenség
A menhelyi dolgozók gyakran emlegetik a „Black Dog Syndrome” (fekete kutya szindróma) kifejezést, amely arra utal, hogy a fekete kutyákat nehezebb örökbe adni. Az emberek tudat alatt előítéletekkel rendelkeznek a sötét színű állatokkal szemben, de hogy miért, mi lehet ennek az oka, nézzük meg kicsit részletesebben.
Pszichológiai háttér
Az emberi elme hajlamos összekapcsolni a sötét színeket a veszéllyel és a fenyegetéssel. Számos pszichológiai kutatás kimutatta, hogy a fekete színhez gyakrabban társítunk negatív érzelmeket, mint például félelmet vagy agressziót. Ennek oka az evolúciós beidegződés lehet: az emberi történelem során a sötétség gyakran jelentett fenyegetést – ragadozókat, ismeretlent és veszélyt. Gondoljunk csak arra, hogy gyerekként féltünk-e a sötétben? Valószínűleg a nagytöbbség igen, ezt már gyerekkortól hordozhatjuk. Ugyanakkor felnőttként ki merészkedne be egyedül egy sötét, ismeretlen barlangba? Valószínűleg senki, mert nem ismerjük, nem tudjuk mi lehet bent.
Ezen túlmenően a fekete szín kevésbé teszi láthatóvá a kutyák és más állatok mimikáját. Egy világosabb színű kutya esetében az arckifejezések – mint a kíváncsiság, játékosság vagy szomorúság – könnyebben értelmezhetők. A fekete kutyák esetében ez nehezebb, ami tudat alatt elbizonytalanítja az embereket. Az ember általában attól fél, amit nem ismer és ha egy kutya arckifejezését, mimikáját nem lehet kivenni, akkor az olyan, mintha nem ismernék ki. Ez bizonytalanságot, vagy akár félelmet is kiválthat.
Kulturális gyökerek és babonák
A fekete színhez kapcsolódó negatív érzések nem új keletűek. A történelem során a fekete állatok – különösen a macskák és a kutyák – számos babonában és mítoszban kaptak szerepet. A középkorban a fekete macskákat a boszorkányok familiárisának tartották, de a fekete kutyákról is számtalan baljós legenda keringett. Az angolszász folklórban például a „Black Shuck” egy hatalmas, vörösen izzó szemű fekete kutya, amely a halál előhírnökeként jelent meg.
A modern kultúrában is tovább élnek ezek az asszociációk. A filmekben és irodalomban a gonosz, félelmetes kutyák sokszor fekete szőrűek (gondoljunk csak a Baskerville-i kutyára vagy a Harry Potterben szereplő Grim-re). Ezek a tudattalan képek befolyásolják az emberek érzelmeit, még akkor is, ha tudatosan nem félnek a fekete kutyáktól. A fekete színhez kapcsolódó negatív érzések nem új keletűek. Számos közmondás és szólás tanúskodik arról, hogy a fekete színt az emberek gyakran a balszerencsével, a gyásszal vagy a gonoszsággal azonosítják. Ilyenek például:
„Feketén-fehéren” – világos és egyértelmű dolgok szembeállítása, ahol a fekete gyakran a negatív oldalt képviseli.
„Fekete bárány” – a társadalomból, családból kilógó, problémás személy.
„Fekete nap” – tragikus, szomorú események napja.
„Fekete lista” – tiltólistára került személyek vagy dolgok.
„Fekete mágia” – gonosz, ártó célokat szolgáló varázslat.
„Fekete munkás” – illegálisan dolgozó személy.
Hogyan lehet segíteni a fekete kutyák örökbefogadásán?
Bár a fekete kutyák színük miatt hátrányból indulnak az örökbefogadásnál, van néhány módszer, amellyel növelhetjük az esélyeiket:
- Jobb fotók készítése: Mivel a fekete kutyák arca és vonásai kevésbé kivehetőek sötét háttér előtt, világos környezetben készült, jól megvilágított képekkel vonzóbbá tehetjük őket az örökbefogadók számára. A képeken előnyös, ha egy cuki pillanatban vannak lefotózva, akár egy színes játékkal a szájukban, vagy egy emberrel összebújva.
- Pozitív történetek megosztása: Ha a menhelyek és állatvédők különleges és megható történeteket osztanak meg a fekete kutyákról, az érzelmileg jobban bevonhatja az embereket. Gondoljunk csak a fekete színű vakvezető labradorra, vagy az emberkereső fekete német juhászkutyákra. Ezek az állatok mind hősök, az ő történeteik erősíthetik az emberek fekete kutyákba vetett bizalmát.
- Mitológiai tévhitek lebontása: Fontos lenne tudatosítani az emberekben, hogy a fekete kutyák nem szerencsétlenebbek vagy veszélyesebbek, mint bármely más kutya és azt, hogy a szín semmit nem változtat egy kutya jellemén. Sőt, sokszor még előnyösebb is, ugyanis a fekete színhez minden szín passzol, vagyis bármilyen felszerelés, ruha, vagy kiegészítő jól áll neki.
Konklúzió
A fekete kutyák diszkriminációja egy mélyen gyökerező pszichológiai és kulturális jelenség, amely évszázadok óta befolyásolja az emberek döntéseit. Azonban a megfelelő edukációval és szemléletformálással – ezért íródott ez a cikk is –változtathatunk ezen a tendencián, és segíthetünk abban, hogy több fekete kutya találjon szerető otthonra. Ha tehát legközelebb menhelyre látogatunk, adjunk esélyt egy fekete kutyának – lehet, hogy éppen ő lesz életünk legjobb társa.
