Harap, csipked

A kutyák nem harapnak, és nem támadnak mindenféle előzmény nélkül, ezért ha jobban megvizsgáljuk a kommunikációjukat, akkor időben észrevehetjük ennek jeleit. A fülek általában hátra vannak csapva, a test megmerevedik, a szemek rezzenéstelen tekintetűek. (pislogás nélküli szemkontaktus) Néha látható a szemük fehér része is, valamint a hátukon borzolhatják a szőrüket. Mutogathatják a fogukat, de olykor megesik, hogy ásítanak támadás előtt. Egyes terelőkutyák hajlamosak a csipkedésre, de lényegében ezt minden kutya produkálhatja. A kissé bizonytalan kutyák hajlamosabbak erre, ugyanis nem mernek elmenni a teljes harapásig, amolyan figyelmeztető jelzésnek szánják.

Egy kutya harapásának rendkívül sok kiváltó oka lehet, de ezek nem minden esetben utalnak agresszióra. Kölyök esetében, játék közben gyakorta előfordul, hogy a játék helyett a kezünket veszik célba, mert ilyenkor úgy viselkednek, mint ahogyan a fajtársaikkal. Ha megvizsgáljuk a kutyákat, akkor észrevehetjük, hogy egymást is harapdálják játék közben. Egy kölyök még nem tud különbséget tenni a kezünk és egy másik kutya között, ezért már fiatalon meg kell tanítani nekik, hogy a kéz egy szent dolog. Nem lehet tiszteletlen azzal, ami simogatja és ételt ad neki. Ha játék közben a kezedre fogna, akkor ott, abban a pillanatban vess véget a játéknak és vedd rá kedvencedet a nyugodt magatartásra. Amint ezt elérte, ismételten folytatódhat a játék. Ha mindig megállsz annál a pontnál, amikor bedurvul, akkor előbb-utóbb saját magát fogja leállítani.

forrás: blog.kohepets.com

A kutyák félelmükben is haraphatnak, amolyan legjobb védekezés a támadás elve alapján. Az ilyen kutyák meglehetősen kiszámíthatatlanok és sokszor azt gondoljuk, hogy egy kis bátorításra van szükségük. Ezzel szemben, ha megsimogatnánk, már meg is történt a baj. Egy bizonytalan kutyát a legjobb békén hagyni és rávenni, hogy saját magától győzze le a félelmét. Nincs szükség biztatásra, mert ez legtöbbször csak árt neki. Ha az önbizalmának a hiánya okozná a félelmét, akkor a legjobb, amit tehetünk, ha felépítjük azt. A lényeg, hogy legyőzendő, apró akadályokat, célokat kell felállítani elé és ezek leküzdése erősebbé teszi.

A kutyák birtoklása is okozhat harapást, ezzel tudatva, hogy az adott tárgy, személy az ő tulajdona. Ezt a problémát idejekorán kezelni kell, ugyanis minél több lehetősége van a viselkedésre, annál jobban válik megrögződésé. Ha játékról, elcsent tárgyról beszélünk, akkor érdemes megtanítani neki a „hagyd” vagy „ereszd” parancsot, és a velünk való megosztásra ösztökélni. Amennyiben rajtunk kívül mindenki mást megharap, csipked, akkor több mint biztos, hogy minket birtokol, azaz mi vagyunk az ő mentsvára. Ez a túlzott, rosszul időzített szeretetnek a kimutatása és a kevés fegyelem együtteséből alakul ki. Szigorú szabályokat kell felállítani, melyeket maradéktalanul be kell vele tartatni, valamint kevesebb babusgatást kell táplálni felé. Természetesen lehet, sőt kell is szeretni, de csak is a megfelelő időzítéssel.